Barát vagy ellenség?
Loren Sylvan szemszögéből
A szél vámpír szagot hozott felém. Izmaim megfeszültek, melegséget éreztem a mellkasom körül. Két percen belül a karcsú lány helyén egy fehér, tömött bundájú farkas állt. Elrugaszkodtam a földtől és berontottam a bozótba. Az erdőben sötét volt de én tisztán láttam mindent. Egy kis tisztásra értem, két vámpírlány ücsörgött egy fatörzsön. Amikor észrevettek a kisebbik nyüszítve bújt a nagyobbik háta mögé aki morogva, vicsorogva és karba tett kézzel állt előttem.
- Kik vagytok? - kérdeztem szintén vicsorogva.
- Én Leslie Amelie Brightmore vagyok, ő pedig a húgom Vanessa-Juliet. - felelte a nagyobbik.
- És te ki vagy? - kérdezte Vanessa-Juliet.
- Loren Sylvan. - mutatkoztam be - Mit akartok itt mocskos vérszívók?
- Hogy mik vagyunk? - kérdezték kórusban.
- Vámpírok. Vérszívók. - mondtam. - Nem is tudtátok?
- Nem. Most változhattunk át. - magyarázta Vanessa - Segíts nekünk! - könyörgött.
- Rendben van. - mondtam - Gyertek velem!
Berontottunk a fák közé.
- Kik vagytok? - kérdeztem szintén vicsorogva.
- Én Leslie Amelie Brightmore vagyok, ő pedig a húgom Vanessa-Juliet. - felelte a nagyobbik.
- És te ki vagy? - kérdezte Vanessa-Juliet.
- Loren Sylvan. - mutatkoztam be - Mit akartok itt mocskos vérszívók?
- Hogy mik vagyunk? - kérdezték kórusban.
- Vámpírok. Vérszívók. - mondtam. - Nem is tudtátok?
- Nem. Most változhattunk át. - magyarázta Vanessa - Segíts nekünk! - könyörgött.
- Rendben van. - mondtam - Gyertek velem!
Berontottunk a fák közé.